2014. február 10., hétfő

Egy kis hun történelem VII.


A hun nagyhatalom II.

Bleda nagykirály kora


      Ruga nagykirály halála után látszólag zökkenőmentesen zaljott le a trónutódlás. Az örökösödési rend értelmében az új nagykirály Mundzsuk fia, Bleda lett. Bleda mellett kezdettől fogva feltűnik öccse, Attila, aki a keleti és az al-dunai hun területek fejedelme lett. Ruga Tisza-vidéki orduját Bleda foglalta el, kiépülése az ő uralkodásának idejére tehető. Attila orduja 434-444 között a mai Bukarest-Ploiesti térségében, Bazau táján volt, melyet a Keletrómai Birodalomból Scythia Minor/Dobrudzsán át lehetett legrövidebben elérni. 
      A Ruga élete végén kirobbant viszályt a Keletrómai-Birodalommal Bleda fényes diplomáciai győzelemmel zárta: 435-ben megkötötte a Margiusi békét, melyben a Keletrómai-Birodalom vállalta, hogy nem szövetkeznek többé a hunok "barbár" ellenségeivel, évi 700 font aranyat (közel 229 kg) fizet a hunoknak (az eddigi adó duplája!), kötelesek voltak 8 arany solidusért kiváltani a római foglyokat, kötelezték magukat közös nyilvános piac nyitására, és végül, tartoztak valamennyi hun dezertőrt kiadni, akik keletrómai területre menekültek. Ez utóbbi arra utal, hogy hatalmi harcok lappangtak a háttérben....

     439-ben a vandálok elfoglalták Karthagót, jelentős hajóhadat zsákmányoltak, mellyel megtámadták Szicíliát. 440-ben mind a kelet- és a nyugatrómai birodalom is Szicília megsegítésére jelentős haderőt vezényelt a térségbe. E hírre a perzsák azonnal támadást indítottak a a Keletrómai Birodalom ellen, Armenia megszerzésére. A maradék hadsereget a keletrómai területeken ellenük csoportosítottál össze. A hunok sem hagyhatták ki a kínálkozó lehetőséget, a békeszerződése ellenére Bleda megtámadta Castra Constantiát az utolsó keletrómai erődöt a Duna hun oldalán. 440 őszén Bleda elfoglalta Viminaciumot (ma Kostolac), Margust, Singidunum/Belgrádot, a következő évben pedig Sirmium/Mitrovicát, ezzel meghódítva Pannonia Secunda tartományt. 
        Eközben Attila azt latolgatta, beavatkozzon a háborúba vagy sem... Megzsarolta a császárt, ha nem fizetik ki a háború kezdete óta elmaradt adókat, ő sem tartja vissza a seregét. Fő követelése mégsem ez volt, hanem néhány hun herceg kiadatása. II. Theodosius elutasította a hun hercegek kiadását, ezért Attila átkelt az Al-Dunán és rátámadt Ratiaria/Ascar városára, az Al-Duna-vidék kulcsára. A Bledával egyesült hun seregeknek sikerült elfoglalniuk Naissus/Nist, Serdica/Szófiát, Philippopolist. Mindössze Hadrianopolis/Edirne és Heracleia/Iregli verte vissza a hun támadást. A siker óriási volt,  a hun hadak már Konstantinápolyt fenyegették. A tarthatatlan helyzet miatt visszarendelték Szicíliából  a vandáloktól megtépázott, kimerült keletrómai hadsereget, és Aspar vezetésével Chersonnesoson (Gallipoli) megütköztek a hun sereggel. A vereség elsöprő volt, II. Theodosius kénytelen volt Aspar útján békét kérni. 


   A béketárgyalásokat Anatolius senator, a Birodalom keleti hadseregének főparancsnoka vezette. A 443-ben megkötött ún. Anatolius első békéje súlyos terheket rótt a Keletrómai Birodalomra: az évi adót, az addigi háromszorosára, 2100 fontra emelték, a hunok szerint a "rómaiak hibájából" kitört háború3 éve alatt elmaradt adókat egy összegben követelték és kapták meg (6000 fontot, közel két tonna aranyat!!), a hadifoglyok kiváltásának tarifáját 12 solidusra emelték, sőt, ha egy római fogoly megszökött a hunoktól, és a rómaik nem fizetik meg a kiváltásának árát, kötelesek voltak visszaküldeni.
     Attila megostromolt egy nem túl jelentős erődvárost Asimust, melyet nem sikerült elfoglalnia.Követelte, hogy büntessék meg a várost és lakóit, különben nem írja alá a békeszerződést. Követelte, hogy adják ki a hun foglyokat, illetve a városka által kiszabadított római foglyok után járó váltságdíjat - ezzel külön pénzt követelt tőlük. A tárgyalások megakadtak, Attila végül kénytelen volt engedni, beérte azzal, hogy az asimusiak nagylelkűen szabadon bocsátottak két hun foglyot. Olyan tekintélyvesztés volt ez, melyet nem nagyon lehetett elfelejteni.

A 440-443. évi háború Bleda sikere volt. 443-tól 449-ig a hunok mintegy 20.700 font aranyhoz (közel 10 tonna!) jutottak,és a sikert szabályos, mindkét fél által aláírt békeszerződés biztosította. Attila a szerződésben biztosított járandóságot már egyetlen fonttal sem tudta tovább emelni, sőt, élete utolsó négy esztendejében teljesen el is veszítette.  
A hun birodalom elérte legnagyobb európai kiterjedését. 

A következő rész: Attila nagykirály, a hun birodalom szétesése

Lásd még: Bóna István: A hunok és nagykirályaik